Miért van ez? A válasz egyszerű: a kép fájl vörös-kék-zöld (RGB) szám-hármasokat tartalmaz, de arra már nincs szabvány, pontosan milyen is az a vörös, a kék és a zöld. És valóban, az egyes monitorok alapszínei (a monitorban alkalmazott foszforok színei) különbözőek.
A nyomtatók más más alapszínekből (Cyan, Magenta, Yellow + blacK, azaz cián, bíbor, sárga + fekete), és más eljárással (nem additív, hanem szubtraktív módon) keverik a színeket, de a probléma ugyanaz.
Az alapszínek definiálatlanságán túl további bonyodalmak is vannak (pl. a monitorok nem lineáris viselkedése), de ezekre most nem térek ki.
Mindezek következménye az, hogy egy szín-egyensúly és kontraszt szempontjából egy számítógépen gondosan korrigált kép egy másik számítógépen, az Interneten, vagy kinyomtatva egészen más színekben és kontraszttal jelenik meg.
(A probléma egyébként majdnem ugyanaz, mint amivel akkor találkozunk, amikor egy negatívról két nagyítást készítünk és azt tapasztaljuk, hogy a két papírkép színei alig hasonlítanak egymásra.)
A koncepció egyszerű. Ha pontosan ismerjük a megjelenítő eszközeink jellemzőit, és a kép-fájlok is tartalmazzák saját "elképzelésüket" a színekről, akkor módunk van arra, hogy mindig az adott eszköz sajátosságainak megfelelő kompenzációval jelenítsük meg a fájlt. Így a kép a különböző eszközökön (közel) azonosan jelenik meg. - Csak közel azonosan, mert a kompenzációnak elvi korlátai vannak (erről még a későbbiekben ejtek szót), de a szín-menedzselt rendszerekben fennmaradó eltérések sokkal kisebbek mint a szín-menedzseletlenekben lévők.
Az eszközök szín-profilján túl a digitális képeknek is tartalmazniuk kell a képek értelmezéséhez szükséges információt, a képek ún. szín-terét. Erre nem minden formátum alkalmas, de szerencsére többek között a TIFF és a JPEG igen. Néhány - szerencsére nem túl sok - szabványosnak tekinthető szín tér közül lehet választani: sRGB, Adobe RGB, Wide Gamut RGB, ...
A nehézség az, hogy a monitorokhoz (még) ritkán adnak szín profilt, azt általában a felhaszálónak magának kell elkészítenie. Ez elvégezhető pl. a PhotoShophoz járó segédprogrammal, külön megvásárolható segédprogramokkal, vagy mérőműszerrel. Egy szín profil temészetesen a monitornak egy bizonyos beállítására vonatkozik; ha valaki módosítja a kontraszt vagy a fényerő beállítást, akkor máris érvénytelen a szín profil.
Sajnos (még) a nyomtatókhoz sem szoktak szín profilokat mellékelni, de ezeket némi kutatással az Interneten be lehet szerezni. Természetesen egy szín-profil egy bizonyos papírhoz és egy bizonyos meghajtó beállításnál érvényes.
A Wide Gamut RGB gamutja (mint a neve is mutatja) igan nagy, de ezzel az a probléma, hogy nagyon sok eszköz képtelen valamennyi színét megjeleníteni.
Az Adobe RGB az Adobe által definiált szín tér, viszonylag jól alkalmazkodik a monitorok és a tintasugaras nyomtatók adottságaihoz.
A nyomtatók szín-tere általában sokkal kisebb, mint a monitoroké. Ezért gondos szín-kezelés esetén is előfordulhat, hogy a finom árnyalatok a nyomtatásban elvesznek. Ezen igyekszik segíteni a PhotoShop, amikor a képernyőn megjelöli, mely színeket (területeket) nem fogja majd tudni pontosan kinyomtatni.
Az igényes nyomdák különleges (és rendkívül drága) programokat használnak az RGB szín-terekben lévő képek CMYK térbe konvertálásához, ezek a programok igyekeznek a szükségszerű szín-veszteséget az emberi szem számára a lehető legkevésbé feltűnővé tenni. Ennek során az egyébként megjeleníthető színeket is módosítják.
Copyright notice: a szöveget szabadon terjesztheted azzal a feltétellel, hogy teljes egészében, változatás nélkül és ezzel a kiegészítéssel együtt adod tovább. - Pataki Ferenc, 2000. október